Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy minden tűzeset megelőzhető rendszeres tisztítással. Az elektromos meghibásodások, technológiai problémák, nyílt láng, túlmelegedés vagy emberi mulasztás kockázatát önmagában egyetlen nagytakarítás sem szünteti meg.
Az időszakos ipari tisztítás azonban egy komplex tűzvédelmi rendszer fontos kiegészítője lehet, hiszen segítségével csökkenthető a felületeken felhalmozódó éghető vagy a tűz terjedését elősegítő anyagok mennyisége.
A brit Health and Safety Executive (HSE) munkavédelmi útmutatója is kiemeli a megfelelő üzemi tisztaság jelentőségét, és kifejezetten javasolja a hulladék, por és zsír felhalmozódásának megelőzését, mivel ezek tüzet okozhatnak vagy súlyosbíthatják annak következményeit.

Egy tűz kialakulásához éghető anyagra, oxigénre és megfelelő gyújtóforrásra van szükség. Az ipari tisztítással elsősorban az első tényezőre tudunk hatni: eltávolítjuk vagy csökkentjük a környezetben felhalmozódó éghető szennyeződéseket.
Egy ipari csarnokban ráadásul ezek nem feltétlenül ott gyűlnek össze, ahol első pillantásra láthatók.
Por, olajos lerakódás és termelési maradvány kerülhet:
gépekre és gyártóberendezésekre,
tartószerkezetekre és gerendákra,
csővezetékekre és kábelcsatornák környezetébe,
darukra és darupályákra,
légtechnikai berendezések környezetébe,
álmennyezetek és magasban lévő felületek tetejére,
valamint olyan nehezen hozzáférhető területekre, amelyek a napi takarításból rendszeresen kimaradnak.
Éppen ezért egy csarnok láthatóan tiszta padozata még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes létesítmény tiszta.
Az OSHA éghető porokkal kapcsolatos útmutatója a rendszeres takarítás mellett külön kitér a gerendák, vezetékek, csövek, burkolatok és egyéb vízszintes felületek tisztítására, valamint a rejtett porterhelés ellenőrzésére is.

A szennyeződés típusa iparáganként és technológiánként jelentősen eltérhet.
A por talán a legkézenfekvőbb példa, de fontos, hogy nem minden ipari por éghető vagy robbanásveszélyes.
Bizonyos finom szemcséjű anyagok, például egyes fa-, papír-, textil-, élelmiszeripari, műanyag- vagy fémporok azonban megfelelő koncentrációban és gyújtóforrás mellett éghető porfelhőt képezhetnek.
A veszélyt tovább növelheti, ha a korábban szerkezetekre és gépekre ülepedett por egy esemény hatására újra a levegőbe kerül. Az OSHA ezért nemcsak a por keletkezésének mérséklését, hanem a felületi lerakódások rendszeres eltávolítását is fontos megelőző intézkedésként kezeli.
Gépeken, gyártóberendezéseken, szerkezeti elemeken és padozatokon is kialakulhatnak olajos vagy zsíros lerakódások.
A HSE a megfelelő housekeeping részeként külön említi a zsír felhalmozódásának elkerülését. Bizonyos munkakörnyezetekben tehát nem pusztán tisztasági vagy karbantartási problémáról beszélünk.
Papír, karton, műanyag, textil, faforgács, gumimaradvány, csomagolóanyag és más gyártási melléktermék is felhalmozódhat a gépek környezetében vagy nehezebben hozzáférhető helyeken.
Ezek rendszeres eltávolítása egyszerű feladatnak tűnhet, de egy nagy ipari csarnokban éppen az eldugott és magasban található területek maradhatnak ki hosszabb időre a napi takarításból.
A pókháló önmagában általában nem az ipari tűzvédelem elsődleges kérdése. Viszont port, könnyű részecskéket és más szennyeződéseket foghat meg, ráadásul kiváló indikátora annak, hogy egy magasban lévő terület mióta nem került alapos tisztításra.

A Fortnál ipari csarnokok és üzemek időszakos, komplex tisztítását is végezzük.
Ez nem kizárólag a padozat megtisztítását jelenti. A munkába igény szerint bevonhatók a csarnokszerkezetek, gépek és gyártóberendezések, daruk és darupályák, magasban lévő felületek, épületgépészeti elemek, álmennyezetek és más, a napi takarítás során nem vagy csak nehezen elérhető területek.
A megfelelő technológiát mindig az adott szennyeződés, alapfelület, hozzáférhetőség és üzemi környezet alapján választjuk ki. A Fort gépek és berendezések esetében többek között por, olaj, kátrány, műanyag- és gumimaradvány, festék, gyanta, lakk és más ipari lerakódások eltávolításával is foglalkozik.

A csarnokszerkezeteken, gépeken és magasban lévő felületeken összegyűlt por eltávolítását kézi és gépi eszközökkel, illetve porkinyeréses technológiával is végezzük.
Szükség esetén állványzatról, emelőgéppel vagy ipari alpintechnikával érjük el azokat a felületeket, amelyek a hagyományos napi takarítás során nem hozzáférhetők.
Potenciálisan éghető porok esetén különösen fontos a megfelelő technológia kiválasztása. A sűrített levegővel történő egyszerű lefúvatás például felkavarhatja a lerakódott port, ezért ilyen környezetben a munkamódszert minden esetben a helyszín kockázataihoz kell igazítani. Az OSHA is olyan tisztítási módszerek alkalmazását javasolja, amelyek nem hoznak létre veszélyes porfelhőt.
Olajos, zsíros és más makacs ipari lerakódások esetén a felület függvényében vegyszeres vagy magasnyomású vizes tisztítás is alkalmazható.
Ezek különösen padozatokon, szerkezeti elemeken vagy más megfelelően ellenálló ipari felületeken jelenthetnek hatékony megoldást.

Gépek, gyártóberendezések és összetett alkatrészek tisztításánál szárazjeges technológiát is alkalmazunk. Előnye, hogy a tisztítóközeg a munkafolyamat során szublimál, ezért nem marad utána másodlagos szemcseanyag.
Potenciálisan porrobbanás-veszélyes környezetben azonban a szárazjeges technológia sem automatikus választás: az alkalmazhatóságát minden esetben az adott üzemi környezet alapján kell meghatározni.
Lokális, erősen tapadó szennyeződések, például olaj, zsír, festék, rozsda vagy oxidréteg eltávolítására lézeres tisztítás is rendelkezésünkre áll.
Ez azonban nem általános csarnok-portalanítási módszer. Koncentrált energiával működő technológiáról van szó, ezért alkalmazását mindig az adott feladat és környezet biztonsági feltételeihez kell igazítani.
Nincs tehát egyetlen univerzális „tűzmegelőző tisztítási technológia”. Egy ipari csarnok esetében sokkal inkább az a feladat, hogy a különböző területeken található szennyeződésekhez a megfelelő módszert rendeljük hozzá.

Nincs minden üzemre alkalmazható általános szabály.
Egy kevés port termelő összeszerelő üzemben más tisztítási ciklus lehet megfelelő, mint például egy fa-, papír-, textil- vagy élelmiszeripari létesítményben, illetve olyan gyártási környezetben, ahol rendszeresen olaj, forgács vagy nagy mennyiségű finom por keletkezik.
A megfelelő gyakoriság meghatározásakor többek között azt érdemes vizsgálni:
milyen gyorsan termelődik újra a szennyeződés,
milyen anyagról van szó,
éghető-e a keletkező por vagy hulladék,
hol és milyen mennyiségben rakódik le,
vannak-e nehezen hozzáférhető területek,
illetve mennyire intenzív a gyártási folyamat.
A nemzetközi munkavédelmi ajánlások ezért előre meghatározott, az adott környezethez igazított tisztítási programot támogatnak, amelyben a tisztítás módja és gyakorisága is rögzített.
Az OSHA külön hangsúlyozza, hogy a gyakoriságot a por felhalmozódásának üteme és a kockázatok alapján kell meghatározni, valamint időszakosan ellenőrizni kell a tisztítási rendszer hatékonyságát és az esetleges rejtett lerakódásokat is.
A lényeg tehát nem az, hogy egy ipari csarnokot „évente egyszer” kell kitakarítani, hanem az, hogy a szennyeződés ne tudjon veszélyes mértékben felhalmozódni.
Az időszakos ipari tisztítás csökkentheti bizonyos kockázatok mértékét, de minden tűzesetet természetesen nem lehet vele megelőzni.
Ha a baj már megtörtént, a helyreállításnál ismét fontos szerepet kap a megfelelő tisztítástechnológia.
A Fort tűzkár utáni takarítást is vállal.
Az érintett területen igény szerint elvégezzük az ingóságok szelektálását és elszállítását, a megtartható ingóságok tisztítását, a hőhatásnak kitett és meglazult vakolat ellenőrzését, valamint a felületek korommentesítését és a terület szagmentesítését.
A korom eltávolításához az adott felülettől függően szórásos és vegyszeres technológiát is alkalmazunk.
A megelőzés szempontjából pedig van még egy gyakorlati előnye a rendszeres tisztításnak: egy karbantartott, időszakosan tisztított üzemi környezetben nem éveken keresztül felhalmozott porral, olajjal, zsírral és termelési maradványokkal együtt kell megkezdeni a tűzkár utáni helyreállítást.

Figyelmeztető jel lehet a szerkezeteken és gépeken látható porréteg, a magasban kialakuló pókhálósodás, az olajos vagy zsíros lerakódások növekedése, a gépek alatt és körül felhalmozódó termelési hulladék, illetve ha vannak olyan területek, amelyek hosszabb ideje kimaradnak a rendszeres takarításból.
Sok esetben igen. A munkafolyamatot az üzem működéséhez, a termelési időszakokhoz és az adott terület biztonsági követelményeihez igazítjuk. Bizonyos berendezések és veszélyes területek tisztításához ugyanakkor részleges vagy teljes leállásra lehet szükség.
Nem. A magasban lévő vízszintes felületek, gerendák, csarnokszerkezetek, daruk, darupályák, csővezetékek és más ritkábban elért területek éppen azért fontosak, mert rajtuk hosszú idő alatt jelentős mennyiségű szennyeződés gyűlhet össze.
Igen. Ipari csarnokok, gyárak és üzemek időszakos tisztítását, portalanítását, gép- és berendezéstisztítását, valamint speciális felülettisztítási feladatait Budapesten és országosan is vállaljuk.

Egy ipari csarnok tisztasága nem pusztán esztétikai kérdés.
A rendszeresen eltávolított por, olaj, zsír, hulladék és egyéb termelési maradvány kevesebb felhalmozódott szennyeződést jelent a gépeken, a padozaton és a csarnok szerkezetein. Bizonyos ipari környezetekben ez a tűz kialakulási és terjedési kockázatának csökkentéséhez is hozzájárulhat.
A Fortnál az ipari tisztítás során a csarnokot egységként kezeljük: a padozattól a gépeken és darupályákon át egészen a magasban lévő szerkezeti elemekig. A rendelkezésünkre álló portalanítási, magasnyomású, vegyszeres, szárazjeges, szemcseszórásos és lézeres technológiák közül mindig az adott feladathoz választjuk ki a megfelelő megoldást.
Ipari csarnok, gyár vagy üzem időszakos tisztítására keres megoldást?
Vegye fel velünk a kapcsolatot! A helyszín, a felületek és a szennyeződések alapján segítünk meghatározni az adott feladathoz megfelelő tisztítási technológiát.
Szolgáltatásaink Budapesten és országosan elérhetők.
Ajánlatkérés és kapcsolatfelvétel az alábbi gombra kattintva
OSHA – Occupational Safety and Health Administration
Hazard Communication Guidance for Combustible Dusts; Preventing and Mitigating the Effects of Fire and Explosions; OSHA Technical Manual – Combustible Dust / Housekeeping.
Az OSHA szakmai anyagai kiemelik az éghető porok felhalmozódásának megelőzését, a rendszeres housekeeping-programot, a rejtett porterhelés ellenőrzését és olyan tisztítási módszerek alkalmazását, amelyek nem hoznak létre veszélyes porfelhőt.
HSE – Health and Safety Executive, Egyesült Királyság
About dangerous substances; Introduction to fire safety.
A HSE a munkahelyi tűz- és robbanásveszély csökkentésének részeként javasolja a megfelelő housekeeping fenntartását, különösen a hulladék, por és zsír felhalmozódásának megelőzését.
CCOHS – Canadian Centre for Occupational Health and Safety
Combustible Dusts.
A CCOHS útmutatói az éghető porok kialakulásával, a lerakódási helyekkel, a másodlagos porrobbanás kockázatával és a biztonságos ipari tisztítás jelentőségével foglalkoznak.